A Barakka egy messzi földön híres és bölcs uralkodó, Sadid Al-Rasid kedvenc kártyajátékaként vonult be a történelembe. A nagyvezír nemcsak legendás harcos, hanem kitűnő játékos hírében is állott, azonban az uralkodót gondok nyomasztották, mert legféltettebb kincse, egyetlen leánya, a szépséges Layla, naphosszat csak szomorkodott. Dúsgazdag hercegek és előkelő nemesek próbálták jobb kedvre deríteni, mosolyt csalni bájos arcára, de mindhiába. A lány halálos szerelembe esett egy furfangos észjárású, ámde alacsony sorból származó Omár nevű fiúval. Amikor azonban kettejük titkos románca kitudódott, a leány apja halálra ítélte a fiút. Lánya könyörgésére a szultán azonban mégis egyetlen esélyt ajánlott Omárnak, hogy elkerülje a halált: ha a fiú legyőzi őt Barakkában, akkor meghagyja az életét és neki adja leánya kezét is. Omár elfogadta az uralkodó ajánlatát, mindössze annyit kért ravaszul, hogy ő választhassa meg a játékhoz az ülőhelyét, cserébe pedig átadja a kezdés jogát az uralkodónak. Al-Rasid beleegyezett, így hát a fiú leült a napnak háttal, a szultán pedig a sivatag felkelő napjával szemben, melynek vakító sugarai megzavarták a koncentrálásban, így hiába volt a Barakka mestere, vereséget szenvedett…
Al-Rasid ígéretéhez híven állta a szavát, így a szerelmesek végül egymáséi lehettek. A fiú később nagy hírű uralkodóvá vált, az udvarába látogató tudósok, utazók és hadvezérek pedig további Barakka játékvariánsokra ihlették.